Magamról

Saját fotó
Szeretek élni. Élvezni az életet.Sokszor nem úgy megy,ahogy szeretném,engem is meg lehet bántani,fájdalmat okozni,de mindig próbálok felállni és pozitívan visszatekinteni. Általában vidám vagyok.:)

2010. március 27., szombat

hajnali gondolatok és kérdések ezrei.

Trükkös az élet, az ember mindig tervez,
A sors meg csak mosolyog és megad vagy elvesz.


Nagyon is igaz.

Kultúra kell, alkotás kell,szerelem és szeretet kell!

egy ideje azt hiszem köszönöm szépen.ha sokáig rágja vmin magát az ember,addig bajlódik a gondolattal míg nem rá köszönt az önsajnálós,depresszív stádium.van Ő és vagyok Én és nagy ritkán van az,h Mi.rákészülök és a gondolatok szárnyalnak,nem kell,h mindig mindennek értelme legyen.keresni meg végképp hiábavaló lenne az élet túl kiszámíthatatlan az emberekhez.vagy Ő túl kiszámíthatatlan az élethez.megfejtésre váró kérdések ezrei.időidőidő és Élet!

2010. március 17., szerda

???

Jelentem élek,az nem is kifejezés...Az agyamban a rendszer meghalt,aztán újjáéledt.Köszönhető ez bizonyos személyeknek.
Hogy a történet elején kezdjem vissza kell kalauzolni az olvasókat az előző hétvégéig.Ugyanis akkor kezdett felállni újra a rendszer.Szépen lassan kezdődött bókokkal,hajnali telefonbeszélgetéssel aztán egy hatalmas bomba felrobbant és itt is vagyok.Újabb történettel,újabb életben dúskáló önmagammal.H mi történt pontosan?A legjobb szó rá a hirtelen és a pottyant.Hirtelen ismertem meg és csak úgy belepottyant a világomba.Majd ezzel a kezdetleges lángoló hévvel ki is hűlt.Péntek délutáni sietős csókkal ért véget és azóta is a levegőben leng a fejem felett a kérdőjel"Mi történt????".Hogy azóta mi hír?Csupán annyi,h semmi.Maradt utána viszont sok-sok vágy,izomláz és kérdőjel.
A pénteki sietős csókot a szombati megállóban való "fázok"-szorosabb ölelés váltotta fel.Végeérhetetlen csókokkal,sietős villamossal és esti hideg levegővel.
Majd a kora esti órákban 11tájt elindultam és magamévá tettem a várost,az élettől duzzadó és lüktető várost.Barátnőimmel karöltve vetettük bele magunkat az éjszakába.Túl korai volt aludni és késő felkelni.
Láttam,tapasztaltam,kézzel foghatóan közeli volt az a borzasztó felismerés,h vannak még homosapiensek,akik képtelenek boldogulni azzal a ténnyel,h egy nő nem egy darab hús,aki azért megy táncolni,h szép sorjában ők végigtaperolják,mint a hentesnél a választékot.Sajnálatos volt ezt látni,meg azt is,h nem túl kommunikatívak eme egyedek.
Talán a legmegrázóbb az volt,amikor majdnem egy lila folttal és törött orral gazdagított egy etil-alkoholban minden jel szerint megfürdött a látszat szerint súlyos agykárosodást szenvedett neandervölgyi.
Bár ez sem szegte kedvemet attól,hogy a vasárnap estét hajnalig tartó mámoros filmnézéssel és elmélkedéssel töltsem el szűk baráti körben.

2010. március 5., péntek

reggeli morzsázás az Életből

Kora reggeli kelés narancslé cigivel géphez leülés fáradtság magamhoz térés etc.
Elkezdenek mozogni a gondolataim.H miről?Még én sem tudom,aztán eszembe villan egy-kettő mely ugyan azzal a gyorsasággal porrá is válik.Megfoghatatlan érzések gondolatok.Kinézek az ablakon,hátha találok a világban vmit ami ihletet ad.
Egyszer kisütő nap máskor szürkeségbe boruló táj...Egy a tévéből ontott már-már túlságosan is címlapfotóra kívánkozó "előre gyártott" város,benne egy kertes ház.
Na ott vagyok én.
Ott merengek a székemen ülve azon,hogy ez a nem is olyan rég még falunak nevezett város,h lett olyan ami és az emberek benne mikor váltak ennyire gépiessé.Ennyire "tömeg gyártottá".Itt élek mióta megszülettem.Nem ilyen volt.Volt benne élet...
Mint a régi idők gyermekei,mikor fiatalok voltak ahogy nőttek fel úgy szűnt meg bennük az a perzselő kamasz,majd ifjonti életérzés mely az elején még lángokba tudta borítani egész testüket és a szabadságra vágyásért kiáltott amely később kihalt,felvette a világ pókerarcát és menetel,ül otthon és nézi a tv-ből ordító 21.századot.Elutasítja a fejlődő világot,rossz szemmel nézi a kor fiataljait és visszavágyik egy rendszerbe,a "régi szép idők" címszó alatt.
Közben ott vannak azok,akik végig Élték! az életüket vagy,mert szerencséjük volt és olyan korba születtek,amikor az egész világ lázadt vagy,mert nem tudták nekik megtiltani azt,h elfojtsák magukban a tüzet és lázadást.Ők még ma is tudják mit jelent fiatalnak lenni és mikor azt mondják,h "azok a régi szép idők" kicseng a hangjukból egy kis parázs ami még mindig bennük él,ha szerencséd van láthatsz még egy huncut mosolyt is,ami az elkövetett csínyeket? idézi, na az a nagyon sok mindent megélt mese nem arról fog szólni,h végig dolgozta az életét egy olyan helyen,amit utált hanem az abban a korban zajlott rock 'n roll életérzésről.Egyszóval igazi kalandokról.